I.) A fenntarthatóságra nevelés programja
Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével.
Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását.
Célunk, hogy diákjaiknak olyan környezetet teremtsenek, amelyben kifejleszthetik a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti dimenzióinak komplexitását magában foglaló, a társadalmi folyamatokban részt vevő, aktív állampolgári viselkedést.
Célunk, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiáját integráljuk az iskola mindennapi életébe, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiája iránti elköteleződés lehetőséget jelentsen a tanítási és tanulási gyakorlat javítására és az egész iskola számára hasznos újítások bevezetésére.
Feladataink a tanítás-tanulás területén
- A tanárok figyelnek a diákok aggodalmaira, tapasztalataira, elképzeléseire és várakozásaira, értékelik azokat, terveik „rugalmasak” és nyitottak a változásra.
- A tanárok ösztönzik a kooperatív tanulást és a tapasztalatokon alapuló tanulást.
- A tanítás figyelembe veszi a gyakorlati tevékenységek értékét azzal, hogy azt hozzákapcsolja a fogalmi fejlesztéshez és elméletalkotáshoz.
- A tanárok elősegítik a diákok közreműködését, és olyan környezetet teremtenek, melyben a diákok ki tudják fejleszteni saját tanulási módszereiket, elképzeléseiket és perspektíváikat.
- A tanárok keresik azokat a módszereket, melyek segítségével a diákok teljesítményeit a fent említett kritériumokkal összhangban tudják értékelni.
Feladatok az iskolában és a helyi közösségben látható eredmények területén
- A fenntartható fejlődés pedagógiája szempontjából releváns, az iskolában és a helyi közösségben elért fizikai/technikai változásokra úgy kell tekinteni, hogy azok lehetőséget nyújtanak a tanításra és tanulásra, és felhasználhatók a részvétel és a demokratikus döntéshozatal gyakorlására.
- Az iskolában és a helyi közösségben elért változásokat és eredményeket ápolni kell és meg kell tartani.
- A tanárok arra összpontosítanak, hogy a diákok világosan fogalmazzák meg és vitassák meg saját értékeiket, ezzel erősítve a más értékeken való gondolkodást, azok kölcsönös tiszteletét és megértését.
- A tanárok elfogadják azt a kihívást, hogy ne kényszerítsék rá a diákokra saját értékeiket és véleményüket, hanem engedjék, hogy a diákok kialakítsák saját álláspontjukat.
Feladatok az iskolai politika és tervezés területén
- Az iskola a fenntartható fejlődés pedagógiájára összpontosítást küldetésének tartja és beépíti éves akciótervébe.
- Az iskolavezetés arra ösztönzi a tanárokat, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődés pedagógiájának tervezésében a jövő perspektíváit alkalmazzák.
- Az iskola megfelelő iskolai időt biztosít a diákoknak arra, hogy foglalkozhassanak a fenntartható fejlődéssel, a tanároknak pedig arra, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájának iskolai kérdéseit elemezni és tisztázni tudják.
- Az iskola kidolgoz egy eljárásrendet arra, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájával kapcsolatban releváns tanári továbbképzési igényekre reagáljon.
Feladatok az iskolai légkör területén
- Az iskolai légkör olyan, amelyben mindenki úgy érzi, hogy félelem nélkül innovatív ötleteket és javaslatokat ajánlhat. Az iskolai vezetésnek különös szerepe van ennek elősegítésében.
- Az iskolát olyan arénának tekintik, ahol a döntéshozatali folyamatok különböző szintjein minden szereplő gyakorolja a demokráciát és a részvételt.
- Az egész iskolai közösséget, különösen a szülőket, tájékoztatják arról, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiája releváns a diákok általános tanulása szempontjából, és mindenkit bevonnak az iskolafejlesztésbe.
II.) Az iskola egészség és környezetnevelési programja
Általános célok, értékek a környezeti- és egészségügyi nevelésben
Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a testi – lelki egészség megőrzése.
Az iskola hitvallása
„A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.
A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezetóvás, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a falu lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Felhívjuk a tanulók figyelmét a „fenntartható fogyasztás” jelentőségére és szerepére.
A környezet- és egészségneveléssel kapcsolatos tanulás tartalmi területei:
– természeti környezet: a Vértes és a Bakony, hazánk tájai
– épített környezet: az iskola szűkebb és tágabb környezete, Pusztavám és környéke
– társas környezet: az osztályközösség, az iskola gyermek- és felnőtt közössége, a család
– társadalomismeret, etika, emberismeret területek,
– egészség és fejlesztése
– mentálhigiéné
– gyermek- és ifjúságvédelem
– gazdasági környezet: a munka világa, gyáraink, intézmények
– demokráciára nevelés
– a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés
– kompetenciák fejlesztése
– biológiai sokféleség megőrzése, elfogadása
– fenntarthatóság pedagógiája
Az egészség- és környezetnevelés színterei:
– tantárgyak, tanórák
– napközi otthon, tanulószoba
– szakkörök
– vetélkedők
– diákönkormányzat fórumai
– szülői szervezet ülései, iskolaszék megbeszélései
– vezetőségi ülések, szakmai munkaközösségi foglalkozások
– kiállítások: táborokról bemutatók, élmények megjelenítése
– projektek
– ünnepségek
– erdei iskola, táborok, terepgyakorlatok
– a család és az otthoni környezet
– egészségügyi és sportlétesítmények, szabadidőközpont
– az iskola működtetésében érvényesíthető egészség és környezetkultúra
– energia és hulladékgazdálkodás
– egészség- és környezeti neveléssel kapcsolatos kiadványok, újság szerkesztése
– különböző gyűjtési akciók: fémek, elemek, alumínium, háztartási zsiradék, papír stb.
– iskolai projektnapok: Víz világnapja, Föld Napja, Madarak és fák napja rajz- és fotókiállítás, a Föld órája, Egészségnap.
Megújult, sajátos módszerek:
– módszertani sokféleség
– egyéni tanítási-tanulási stratégiák kialakítása, szintetizálás, analizálás
– rendszerszemlélet
– globális összefüggések tudományos megalapozása
– problémamegoldásra nevelés, integrált megközelítés
– az értékelés és mérlegelés készségének kialakítása
– konfliktuskezelés és -megoldás
– páros és kiscsoportos munkák
– előadások, dolgozatok, pályázatok
– dramatikus játékok
– logikus érvelés, vita, meggyőzés elsajátíttatása
– a kommunikáció és metakommunikáció gyakoroltatása
– a partneri viszony erősítése
– jelzőrendszerek kiépítése, DADA program
– tolerancia, a „másság” elfogadása, elfogadtatása
– a felelősség megosztása
– szülőkkel, nevelőkkel, más szakemberekkel, civil szervezetekkel közös egészségnevelő, környezetszépítő és –védő program
– állampolgári részvétel, cselekvés
– IKT eszközök alkalmazása
– alkotó, kutató, felfedező feladatok
– neveljenek a hagyományok tiszteletéra
Értékelési módszerek:
– fejlesztő, pozitívumokat kiemelő értékelés
– egyéni tanulási kompetenciák erősítése
– a tanulók tevékenységének pontos leírása, a tapasztalatok rögzítése
– a folyamat és eredmény értékelése
Az értékelés mozzanatai:
– az előzetes tudás feltárása
– a fejlesztési folyamat során észlelt attitűdök, a motiváció változásainak rögzítése
– a szokások és értékrend változásának nyomon követése
– a tanuló személyes véleményének felhasználása
– a tanulás további fejlesztése a kitűzött cél eléréséig
– produktumok bemutatása
Tanulási, fejlesztési környezet:
– tanterem, napközi, tanulószoba, az iskola udvara
– egészségügyi, sport és szabadidős létesítmények
– a tanulók otthona, szűkebb és tágabb környezete
– erdő, múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, emlékhelyek
– egészségügyi intézmények munkájának megismerése
– iskola-egészségügyi Szolgálat és tevékenysége, foglalkozásai
– iskolaorvos, védőnő, szociális munkások, családgondozók, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus igénybevétele
– mentőszolgálatok, Vöröskereszt, Tűzoltóság, Rendőrség, egyéb szervezetek
– a Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ foglalkozásai,
– iskolai és városi, megyei könyvtárak, levéltárak
– környezet- és városvédő egyesületek,
– SULINET Digitális Tudásbázisa
– internet
– társiskolák, intézmények – „Jó gyakorlatok” átvétele
– önkormányzatok, bizottságok
– család, baráti társaság, klubok
– minden olyan hely, alkalom, ami egészségnevelésre, környezetkultúra fejlesztésére és környezetvédelemre alkalmas
A program alapvető kritériumai:
– az egyes tantárgyaktól elszakadva határozza meg az egészség- és környezetnevelés tanórai, tanórán kívüli feladatait
– kapcsolódik a helyi tanterv tananyagaihoz.
Célja:
– a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően ismerjék meg és gyakorolják a benne foglaltakat
– sajátítsák el az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel,
közlekedéssel, bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket
– iskolánk ÖKO iskolává válása
– készüljenek föl a gyakorlati és infokommunikációs technológiák alkalmazására
– biztosítani kell a mindennapos testedzést; szabályozásához szükséges a helyi tanterv
módosítása is a ktv. 52.§ (9.) és az 52. § új (10.), valamint az 53. § új (9.) bekezdéseinek figyelembe vételével
Az egészségügyi szakemberek és a pedagógusok együttműködése:
– iskolánknak főállású orvosa, főállású védőnője, iskolafogászati szakellátása biztosított.
– munkarendjükről pontos tájékoztatást kapunk tanév elején
– az információáramlás megfelelő
– munkájuk elsősorban a megelőzést szolgálja: szűrés, egészségnevelés oltás, közegészségügyi feladatok, tanácsadás, felvilágosítás
– feladatuk része a pedagógusok megtanítása az iskolában előforduló balesetek, akut állapotok (láz, görcs, stb.) elsődleges ellátására, az általuk adható, használható gyógyszerek alkalmazására
– az iskolaorvos, védőnő egészségügyi kérdésekben szakértőként rendszeresen közreműködik a nevelőtestület, iskolaszék munkájában.
A szakértői tevékenység köre:
– gyermekek rendszeres vizsgálata, pontos kép az egészségi állapotról
– az iskolai környezet meghatározott időszakonkénti ellenőrzése
– véleményezés: egészséget támogató-e a környezet, javaslattétel a változtatásra, ennek
ellenőrzése
– problémák halmozódása (fokozott stressz, pszichoszomatikus panaszok) esetén figyelmeztetés, jelzés, konzultáció a tanulók életmódjára, az nevelés – oktatás gyakorlatára vonatkozóan is
– együttműködés a pedagógusokkal, szülőkkel annak érvényesítésében, hogy a megfelelő testi- lelki kondíció megerősödjön
– iskolai alkalmassági vizsgálat, a pályaválasztás segítése
– a tanuló testnevelési órán való terhelhetőségének vizsgálata (könnyített testnevelés,
gyógytestnevelés, úszásoktatás stb.)
Cél:
Pedagógusaink az iskola-egészségügyi szakemberek bőségesebb és pontosabb egészségügyi ismereteinek igénybevételével a saját tudásuk és tapasztalataik felhasználásával végezzék egészségnevelő munkájukat.
Feladat:
– „Megrendelői oldal” – a társadalmi igények és a hivatalos elvárás feltárása,
– „Kínálati oldal” – iskolai egészség- és környezetnevelés, egészségtan tanár, más szakemberek munkája, továbbképzések.
– Évente legalább egy alkalommal nevelési értekezleten, a Szülői Szervezet ülésén és a
diákönkormányzat fórumán az iskolaorvos, védőnő adjon információt az iskoláról alkotott egészségügyi diagnózisáról.
– Az egészségnevelés nem egyenlő csak a testneveléssel, tömegsporttal, több annál: komplex testi, lelki, értelmi nevelés, amihez az e területek legjobb szakembereinek és intézményeinek állandó együttműködésére van szükség.
– A szakemberek munkája viszont akkor lehet eredményes, ha tanulóink megfelelő, egészséges környezetben, megfelelő térben, életkoruknak, testi alkatuknak megfelelő padokban, asztaloknál, jó világítás, helyes óra- és napirend mellett végezhetik munkájukat, tölthetik el szabadidejüket.
Pedagógusok:
– környezet- és egészségtudatos magatartás
– példaértékű munka
– közös szemlélet és célok
– munkaközösségek együttműködése a környezeti és egészségnevelésben is
– a közös munka áttekintése az igazgatóhelyettes feladata, koordinátorok: gyermek-és
ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező
Diákok:
– a környezet óvása
– társak figyelmeztetése a kulturált magatartásra, egészséges életmódra
– kiemelt feladata van a DÖK-nek, osztályközösségeknek, valamint a környezet- és
egészségvédelem iránt elkötelezett, abban aktív szerepet vállaló tanulóknak
A diákok és tanítóik, tanáraik együttműködése nélkülözhetetlen a környezet- és egészségbarát iskola létrehozásában, megőrzésében.
Szülők:
– a szülői ház és az iskola harmonikus, partneri együttműködése folyamatos, a szülőket
is bevonjuk az egészségnevelésbe
– az iskola elvárását a környezet-és egészségtudatos magatartás kialakításában
erősítsék!
– jó példával járjanak gyermekeik előtt!
– a tanultakat otthon is követeljék meg, gyakoroltassák, közösen gyakorolják!
– évi egy alkalommal szülői értekezleten beszélgessünk az egészséges életmód
fontosságáról, a helyes táplálkozásról, a káros szenvedélyek kialakulásának
megelőzéséről
– segítsék egy-egy program sikerét!
– legyenek családi kirándulások, egészséges életmódot kialakító közös programok,
beszélgetések!
– ne a televízió, és ne a számítógép neveljen!
Iskolapszichológus, egészségnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:
– Felméréseik, majd ezek elemzése segíti az iskola pedagógusainak munkáját, hatékonyabbá
válhat a megelőzés, a mentálhigiéniai segítségnyújtás, az esélyegyenlőtlenségek felszámolása
– Kötelességük az érintettek szakszerű tájékoztatása is
Technikai dolgozók:
– aktív részesei a programnak
– csökkentsék a felesleges papírfelhasználást (féloldalas papírlapok használata, kicsinyített, kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás)
– hulladékpapír, nyomtatópatron folyamatos gyűjtése
– takarítás környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószerekkel
– szelektív hulladékgyűjtés
Fenntartó:
– kölcsönös együttműködés
– egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtése
Cél:
A kötelező támogatáson túl az egészség-, és környezetvédelmi nevelés, programok
finanszírozásához többlet megszerzése
Civil szervezetek:
Rendszeres kapcsolatot tartunk fent a Régiók Fejlesztéséért Egyesülettel, helyi sportegyesülettel, Móri Vöröskereszttel, az erdészettel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.
– szakmai ismereteikkel, tapasztalataikkal segítik munkánkat.
– az iskola pedagógusai közül többen legyenek tagjai 1 – 1 szervezetnek, erősödjön az iskolai szintű kapcsolattartás.
Anyagi erőforrások:
– Az iskola mindenkori éves előirányzatai: minden évben olyan felújításokat, beruházásokat kell végezni, olyan programokat kell támogatni, amelyek a környezet és egészségbarát környezet megteremtését, környezetkímélő, egészségvédő működtetését szolgálják.
Külső erőforrások:
– fenntartó
– saját bevételek, bérleti díjak, pályázatok
A program kulcsszavai:
– a „megrendelői oldal” –a társadalmi igények és a hivatalos elvárás feltárása
– a „kínálati oldal” –iskolai egészség- és környezetnevelés, egészségtan tanár, más szakemberek munkája, továbbképzések
– fenntartható fejlődés
– alapvető szükségletek
– demokrácia, emberi jogok
– elővigyázatosság
– biológiai és társadalmi sokféleség
– orvosi, védőnői háttér
– szülők felvilágosítása, összevont szülői értekezlet év elején és végén (orvos, védőnő,
testnevelők, egyéb egészségneveléssel foglalkozó pedagógusok, szakemberek)
– primer, szekunder prevenció és terápia
– egészségtan tantárgy valamint más tárgyakba integrálása
– aktivitás, kondicionálás, testmozgás
– a testi nevelés, egészség- és környezeti nevelés összhangjának megteremtése
– a napközis és tömegsport foglalkozások, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek kiemelt szerepe
– pozitív példák, az „év sportolója”, egészséghét, környezetvédelmi akciók
– a higiéné, gasztronómia, étkezés, viselkedés, környezet hatásainak tanórákba illesztése
Tanulóink oktatásában, nevelésében minden órán és tanórán kívüli foglalkozáson fontos, hogy gyermekeket neveljünk, akiknek fejében, szívében, lelkében egységes rendszert kell kiépítenünk. Gondot fordítunk a személyes felelősség megtanítására, gyakoroltatására, a környezet értékeinek megláttatására. Minden igyekezetünk az egészséges életmód igényének kialakítására, az ehhez vezető változatos technikák, módszerek elsajátíttatására irányul.